Skip to content

Az emberiség hihetetlen felfedezése. A tea ma is minden otthonban megtalálható, és évek óta a kényelmet és a melegséget szimbolizálja.

A tea a világ egyik legrégebbi itala, amelynek világszerte több millió rajongója van, és amely Kínából lassan, de biztosan terjedt el. De tudod, honnan származik ez az évezredes ital? Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz, de megismerhetjük azt a korszakot, amikor a különböző teafajták termesztése és fogyasztása megkezdődött.

KÍNA

A legenda szerint Shen-Nung császár, az Isteni Termesztő véletlenül fedezte fel ezt a népszerű italt. Egy nap egy fa árnyékában ült le pihenni és vizet forralni, amikor a fa levelei véletlenül a vízbe estek. Shen-Nung megkóstolta a véletlenül elkészült teát, és megnyugvást érzett. Ezért elrendelte, hogy ültessenek magokat abból a fából, és így született meg véletlenül a tea, i. e. 2734-ben.

JAPÁN

A japánok azt mesélik, hogy Bodhi-Dharma herceg három évnyi zarándoklat után álmot látott, amelyben megjelentek előtte azok a nők, akikkel együtt volt. Szégyellve megfogadta, hogy soha többé nem alszik, hogy elkerülje egy hasonló álom megismétlődését. Alvás nélkül való törekvésében talált egy bokrot az út mentén, és rágcsált néhány levelet. Ezeknek köszönhetően nyitva tudta tartani a szemét, és így elkerülte, hogy újra elaludjon és szégyenkezzen.

INDIA

Az indiaiak szerint Dharma egy nap zarándoklatra indult az ország északi részébe, hogy prédikáljon és tanítsa a buddhizmust mindenkinek. Öt év utazás és tanítás után fáradt és beteg volt, ekkor szedett leveleket egy fáról, és főzetet készített belőlük. Ez a gyógymód meggyógyította és felvidította, így folytathatta útját.

Mindezek a legendák a véletlent emelik ki, mint a tea eredetének történetében elengedhetetlen tényezőt, de valóban vannak bizonyítékok arra, hogy Kínában már a 27. században is fogyasztottak teát. A hat dinasztia idején (598-222 i. e.) a tea gyógynövényként kezdte meghódítani az ország déli részét. A kereskedelem és a nagy karavánok szállították és kereskedtek a gyógynövény leveleivel, és így jutott el a Himalájába vagy Japánba (i. e. 800 körül, vagy akár még korábban).

Sok évnek kellett eltelnie, mire a tea megérkezett Európába. A portugálok és hollandok által létrehozott kelet-nyugati tengeri útvonalnak köszönhetően a tea a 17. században társadalmi sikert aratott. Azóta az üzlet nem állt le, és a Holland Kelet-indiai Társaság megszerezte a piac monopóliumát. Ezenkívül Kína és Japán voltak az egyetlen országok, amelyek teát exportáltak, és a Kelet-indiai Társaság nem engedte, hogy mások is termeszthessék ezt az értékes növényt.

A tea az Egyesült Államokba Peter Stuyvesant kormányzó révén érkezett 1650-ben, amikor egy szállítmány teát küldött a New Amsterdam (a mai New York) telepeseinek. Az Egyesült Államokban a teák problémája a magas áruk volt, ami a nagy adóterheknek volt köszönhető. Ezért 1773-ban bekövetkezett a híres bostoni teafelkelés, amely végül a függetlenségi háború kitöréséhez vezetett.

A 19. században az angolok már Indiában termesztették a teát, ami csökkentette a költségeket és megnyitotta a piacot, így még népszerűbbé téve ezt az italt. Afrikába a tea az arabok révén jutott el, akik saját kereskedelmi útvonalakkal rendelkeztek. Nagy hatással volt az északi régiókra, ahol olyan országokban, mint Marokkó, nemzeti itallá vált. Spanyolországba a tea a 18. században érkezett, mint Franciaországból és Angliából importált divat, de a kávé és a csokoládé fogyasztása miatt sokkal kevésbé gyökerezett meg.